Milyen meleg az infrapanel?

Ismét indul a fűtési szezon és ilyenkor szembesülünk azzal, hogy van egy szoba a lakásban, amely hidegebb a többinél. Ilyenkor megpróbálhatjuk kiegyensúlyozni a különbségeket az egyes helyiségek fűtése között, de sok esetben ez nem segít. Egy sarokszobában, vagy tetőtéri helyiségben akkor tudunk kellemes hőmérsékletet beállítani, ha kiegészítő fűtésről gondoskodunk. Az ifrapanelek (1. ábra) kiválóan alkalmasak erre a célra, hiszen könnyen felszerelhetők a mennyezetre vagy oldalfalra, beüzemelésük nem igényel különös szaktudást és áruk is kedvező.

1. ábra Mennyezetre szerelt infrapanel

Sokan felteszik a kérdést, mennyire biztonságosak, például felerősíthetők-e lambériára is? A válasz egyértelműen igen: az infrapaneleket úgy tervezték, hogy működés közben a hőmérsékletük ne emelkedjen a szilárd éghető anyagok gyulladási hőmérséklete fölé.

Az infrapanelek felépítéséről és működéséről itt írtam korábban. Az infrapanelben nagy ellenállású szénréteg található, amelyet a rajta átfolyó áram közvetlenül melegít fel. A panel hátoldalán található hőszigetelő és hővisszaverő réteg biztosítja, hogy a fűtőréteg által termelt hő, hősugárzás formájában, a fűtőrétegre felvitt fehér elektromos szigetelőrétegen keresztül távozzon (2. ábra).

2. ábra Az infrapanel felépítése

Egy Ecora típusú, fakeretbe szerelt, 500W teljesítményű infrapanelen megmértem, hogyan változik a hőmérséklet az infrapanel elülső és hátsó oldalán a bekapcsolás pillanatától kezdve. A méréshez TC309 négycsatornás hőmérsékletmérő berendezést használtam. A mérés előtt egy-egy termopárt helyeztem az infrapanel első és hátsó oldalára és a kijelzett hőmérsékletértékeket félpercenként olvastam le. A panel hőmérséklete az elülső lapon 110 °C fölé emelkedett 45 perc működés után, míg a hátoldal hőmérséklete éppen csak meghaladta a 40 °C-ot (3. ábra).

3. ábra A mérőeszköz működés közben

A hőmérsékletfelfutás a 4. ábrán látható. Kék pontok jelzik az elülső lapon mért hőmérsékletet, míg a hátoldal hőmérsékletet a szürke pontok mutatják. A hőmérséklet azonos volt mindkét oldalon a bekapcsolás pillanatában. A hátoldal hőmérséklete 20 perc után 40 °C körül stabilizálódott, míg a hősugárzó oldal hőmérséklete folyamatosan kúszott 110 °C fölé. A lenti táblázatban mutatom a hőmérsékletértékeket néhány időpontra.

4. ábra Az infrapanel hőmérsékletének felfutása

Néhány perccel a bekapcsolás után már érezhető az infrapanel sugárzása, de kell egy félóra bemelegedés, amíg a maximális érték közelébe ér a fűtőteljesítmény. A hőmérsékletek kis mértékben változhatnak a szoba hőmérsékletétől, a levegő áramlási viszonyaitól. Valaki persze megkérdezheti, mi a helyzet a nagyobb teljesítményű, például a 650 wattos panel hőmérsékletével; abban az esetben nem lesz magasabb a hőmérséklet? A válasz nem, ugyanis a panelek teljesítménye arányos a méretükkel. Ugyanolyan hőmérsékletre tervezték a 300W, 500W és 650W teljesítményű infrapanelt is, csak a hősugárzó felület nő a teljesítménnyel arányosan. A 110 °C-os hőmérsékletű sugárzó felületre nem célszerű rátenyerelni, ezért is ajánlják ezeket a termékeket olyan helyre, például mennyezetre szerelni, ahol közvetlenül nem érhetjük el. A hátoldal hőmérséklete nem magasabb, mint egy forró nyári napon a lambéria hőmérséklete egy tetőtéri szobában. A 40 °C messze a fa gyúlási hőmérséklete alatt van, ezért lehet minden további nélkül faburkolatra is szerelni az infrapanelt.

(bla)